Január, február

Aztán jött megoldás az óvónő-hiány problémánkra:

Karola és Erika

Karola is hospitált nálunk – ő eredetileg azért, mert az osztálytanítóság felé tájékozódott, akit az induló első osztályhoz kerestünk az iskolába.  (Minden leendő osztálytanítónak kell időt eltöltenie az óvodában). Az induló elsősökhöz keresett az iskola. Mivel azonban úgy döntött, hogy inkább az idén iskolás korúvá váló kislányait íratja be az első osztályba és nem akarta őket tanítani, ezért elállt a szándékától. Folyamatos volt vele a kapcsolat, és aztán az lett belőle, hogy találtunk egy jó óvónőt.

Belső nyugalom, higgadtság, józanság, figyelem, ölelés, mosoly – és nyitottság. Nyitottság arra, ami és ahogyan történik nálunk. Karola sokat kérdezett, nem minden volt számára érthető. Például az, hogy ebédnél miért nem a  dajka szolgálja ki a gyerekeket – mint ahogyan azt más óvodában tapasztalja. Mert nálunk a gyerekek kelnek fel az asztaltól, ha elfogy a tányérjukból az étel és még kérnek. És Karola elfogadta a választ, hogy itt azért nem a daduska meg az óvónők szaladgálnak, mert ebben az óvodában próbálják arra tanítani a gyerekeket, hogy ne arra várjanak, hogy kiszolgálják őket és helyettük csináljunk meg olyasmit, amire ők maguk is képesek, hanem intézzék el maguk. A cél az volna, hogy önállósodjanak a tevékenységeikben. És ha ez pl. azzal jár, hogy segíteniük kell a sorban előttük álló kicsiknek szedni a tálból, akkor tanuljanak meg segíteni nekik – együttműködni, hogy haladjon a dolog - ill. elfogadni, hogy várniuk kell.

Karola elfogulatlansága új ötletekkel segítette a csoport, az óvónők életét. Pl. az ő felvetése nyomán alakult ki az a munkarend, hogy délután, amikor a gyerekek lejönnek az udvarra, de fenn a csoportszobában is van teendő és a gyerekek felszaladgálnak pl. wc-re, tehát odafenn az épületben is kell, hogy legyen valaki, akkor ne egyedül legyen egy óvónő minderre. (A dajka reggel héttől délután háromig van.) Ezt a problémát úgy sikerült áthidalni, hogy bevontuk az óvodába az iskolánk félállásban dolgozó fejlesztő pedagógusát, Erikát. Erikának nem volt újdonság az, ahogyan egy Waldorf óvoda működik, lévén ő maga is képesítéssel és gyakorlattal rendelkező Waldorf-tanító. Ő meg Karola (szintén félállásban) ketten osztoznak egy óvónő munkaidején és feladatain.

Emmával, a daduskával karöltve Karoláék új függönyöket varázsoltak az ablakokra. És itt nem csak az esztétikum a lényeg. Hanem az is, hogy egy óvónő figyelme nem csupán a csoportszobára terjed ki. Hogy felelősnek érzi magát a tágabb környezetéért és tesz is annak alakításáért.

Így indult az új év.