Jó nagy - sok óvoda a tíz ujját megnyalná utána - , van pázsit hempergésre, bokrok elbújásra, kicsi fa mászásra, nagy fa árnyéknak, virágoskert szemet gyönyörködtetni (sőt jövőre veteményes is lesz, már felástuk).
Szóval gyönyörű az udvarunk, jó nagy. Van pázsit nyírásra, bokrok metszésre, nagy fa lehulló levelek összegereblyézésére (rengeteg!), virágoskert gyomlálásra. (Sőt, jövőre veteményes is lesz, trágya szétterítésre, retek, saláta, répa eggyelésre, kapálásra.)
Egész héten sütött a nap - a takarításra kitűzött szombaton persze örülnünk kellett hogy nem esett. Örültünk. A fűrész (beteg fát vágtunk ki) lebetegedett, nem sikerült meggyógyítani, de volt beugró. Paprikás krumpli főtt. (Jujj, az egyik anyuka vett a kölesfasírthoz töröttpaprikát a következő hétre és csípőset sikerült beválasztania - a zacskóra az volt ráírva felül, hogy "csemege". De a szombati menübe került először bele. Így ahhoz némileg több kenyeret kellett enni, a kicsinyeknek pedig csak tejföllel felhígítva bírták legyűrni - mindazonáltal így nem lett ehetetlen a következő heti kölesfasírt. Háztól fogjuk beszerezni ezt a fűszert egyébként, idei termésből.)
Tehát takarítottunk. Sőt, a tavat is renoválta az egyik apuka. Nem ártott már egy kis fazonigazítás az udvarnak, de egyébként így is elég vadregényes maradt.
Köszönjük a családoknak a munkát!
Öröm nézni a szorgos kezeket-lábakat :-)
VálaszTörlés