2011. január 29., szombat

Mazsola-bál

Jó volt játszani, élő zenét hallani-látni, "táncolni", beszélgetni, finomságokat enni (úgy kiéheztek a Mazsolák a nagy bulizásban, hogy negyedóra alatt lelegeltek mindent :)) - jó volt együtt lenni. És ami a legjobban tetszett: az apák is majdnem teljes létszámban képviseltették magukat, családi program lett a Mazsola bál. És szeretném, ha az is maradna - találkozunk jövő hónapban ugyanígy, akkor majd a farsang apropóján. 




Mennyibe kerül waldorf óvodába járni?


Idézem a honlapunkon megtalálható Szervezeti és Működési Szabályzat erre vonatkozó részét:

"Intézményünk nem állami fenntartású közoktatási intézmény.
Az intézmény a tanulói jogviszony létesítését és fenntartását a közoktatási tv. 81. § (1) bekezdés d) pontja alapján fizetési kötelezettséghez köti:
- a létesítés feltétele az egyszeri támogatás (székfoglaló) befizetése
- a fennmaradás feltétele az Intézményfenntartói tevékenység rendszeres havi pénzbeni támogatása az egyesülettel kötött támogatási megállapodás szerint."

Ez összegszerűen a következőt jelenti:
- 30.000 Ft egyszeri támogatás az óvodába beiratkozáskor
- 21.000 Ft havi rendszerességű támogatás
- Ebéd igénylése esetén annak a térítési díja

Kedvezmény igénybevételére van lehetőség.
Akinek van rá módja, többet fizet illetve egyéb vállalásokkal közvetve bevételt vagy megtakarítást hoz az intézménynek. (Lásd majd erről a "Szülői szerepvállalás" c. bejegyzést.)

A waldorf intézmények alapelvei között szerepel, hogy pusztán azért nem utasítunk el jelentkezőket, mert nincs pénzük kifizetni a székfoglalót ill. a havi támogatás összegét. A már ide járó de krízishelyzetbe kerülő családok is kérhetnek kedvezményt.
Azonban fontos tudni, hogy ennek az elvnek az érvényesítésekor - és pl. a kedvezmények adásakor - az intézménynek figyelembe kell vennie a saját anyagi lehetőségeit is. Azaz azt is, hogy mennyi a szülői befizetések összessége és ezzel az átlagos egy főre jutó befizetés. Ez nem mehet egy bizonyos szint alá, mert az a működőképességet veszélyezteti.  Az állami normatíva (ami nem akkora összegű, mint az önkormányzati óvodákban) nem fedezi a pedagógusaink bérét és a rezsiköltségeket. A waldorf intézményekben a szülők maguk is fenntartók, akik gazdasági közösséget is alkotnak . Nincs ebben semmi különös; anno szülői igény hívta életre ezeket az óvodákat, iskolákat. Pénzt, fegyvert, paripát ők adtak bele, hogy egyáltalán létrejöhessen. Létrejöttek - de működtetni is kell őket, ha igénybe akarjuk venni. 

Azoknak a családoknak, akik ide járatják (vagy a jövőben ide akarják járatni) a gyereküket/gyerekeiket fontos tudniuk, hogy szolidaritást csak úgy lehet gyakorolni, ha van rá fedezet. A fedezetet mi magunk teremtjük elő: ha valaki kevesebbet fizet, kell lenni a másik oldalon többet fizetőnek vagy pedig olyan forrásnak, ami a kiesett bevételt pótolja. Mert van egy költségvetés, amit tartani kell.  

Amikor valaki waldorf óvodába íratja a gyerekét, akkor vesz egy szolgáltatást, amit ki kell fizetni. Megveszi a pedagógus munkaerejét, idejét, energiáját, szakértelmét, a fűtést és a világítást stb.
Ez több költséggel jár, mint ha állami óvodába járatná a gyerekét, de ugye elvileg azért választja waldorf óvodát, mert nem az államit akarja, hanem annál többet vagy inkább mondjuk úgy: mást. Ezt a mást kell megfizetni. A szerződés amit köt az intézménnyel, erről szól.
A waldorf óvodát választás nagy fokú tudatosságot feltételez a szülők részéről:
- egyrészt jó ha tisztában vannak vele, hogy mit várnak egy waldorf óvodától - magyarán kell hogy legyen fogalmuk a waldorf pedagógiáról
- másrészt arról is dönteniük kell, hogy azt a bizonyos többet és mást amit ez a pedagógia jelent ebben az óvodában, meg akarják és meg tudják-e fizetni. 

Ez nem azt jelenti, hogy a waldorf óvoda csak a tehetős családok óvodája. Jónéhány általam ismert családnál - de a mi esetünkben is igaz ez - a waldorf óvoda választása a családi költségvetés prioritásainak átrendezésével, nem ritkán napi tizennégy-tizenhat óra munkával, bizonyos dolgokról való lemondással jár. 
De jellemzően megéri.

2010. december 20., hétfő

Advent 2.

A spiráljárást nem tudom leírni.
Aki részt vesz benne, tudja. Aki először vesz részt benne, az is megérti magyarázat nélkül, szavak nélkül; ahogy történik egy ilyen. 
Megérti hogy a legegyszerűbb dolgok egyben a legteljesebbek.

Köszönöm
P. M.

Advent 1.

Szívem csücskei, az adventi évszakasztalok:





Advent utolsó két hetében reggelenként ott maradunk kicsit az óvodában énekelni. Gyerekek és felnőttek együtt az évszakasztal körül, mécsest gyújtunk és csak halkan énekelünk. Nagyon meghitt. Segít kiűzni a fülünkből a városban mindenütt utolérő karácsonyi szirupos műdalözönt, a lelkünkből a békétlenséget.  Visszalassulunk ilyenkor; nézzük a gyerekeink arcát, ahogy teljesen átadják magukat az éneknek - azok akiknek nem kell sietniük a munkahelyükre reggelente és van módjuk bekapcsolódni, ajándékként éli meg ezeket az alkalmakat.

Jöhet a hó!

A Borbás család kezdeményezése nyomán az udvar jólfésülten várhatta az első havat. Nem kell tavasszal az elázott avart összekapargatni.
Köszönjük!             

Lámpás ünnep - Mindenszentek hava

A törpevár:

A kedvenc részleteim:


November, Mindenszentek hava.

A gyerekek nagyon szeretik ezt az időszakot.
Lecsengenek az év elején hozzánk érkezők beszokós hetei, összeáll a csapat, el kezdenek kötődni, megnyílni.
Novemberben egyre hosszabbak az éjszakák, későn kel föl a nap. A folyosókon neonfény helyett a saját kézi készítésű lámpáink mécsesei világítottak reggelenként.  A sarkokat, a gyerekek polcait, a meséket fokozatosan benépesítették a manók, törpék – különös aprónépség. Gyapjú- és filc anyagú manócskák kerültek ki az anyák keze alól a szülői körön. Az évszakasztal törpevárrá alakult.
A hónap zárása az adventi időszakot előkészítő lámpás ünnep volt. Este érkeztek vissza a családok az óvodába, az óvónők a bejáratnál fogadtak bennünket. Minden gyerek kiválaszthatta a neki legrokonszenvesebb törpét a törpevárból. Micsoda ajándék! Azután a lámpások fényénél a szemünk előtt változtak ők maguk is törpékké. Ehhez nem kellett jelmezt felölteniük, ők maguk voltak a manók a meséből, énekekből, mondókák füzéréből álló játékokban. Waldorf óvodában nincs betanított műsor és annak „előadása”. Azt látjuk, amit a gyerekek spontán és önmaguktól megtanulnak és szívesen eljátszanak. Micsoda ajándék...
Ünnepélyes pillanat követte: minden törpe kapott egy lámpást. A papírt, amiből a lámpás készült, ők festették és olajozták. Ezek a lámpák adták a fényt az utunkhoz és a kincskereséshez. Kibandukoltunk a kis ligetbe, ahol a gyerekek a hideg ellenére kitartóan kutattak a kis kincsek (színes üvegkavicsok) után. Valahogy mindig akadt minden bokorban és fa alján, akkor is, ha előtte már más gyerekek begyűjtötték onnan az összeset…
A munkálkodásunk jutalmául mézzel és dióval töltött sült almát kaptunk.  


2010. december 9., csütörtök

"Zöld ezüst búza..."

Kikelt!

Saját különbejáratú őszi vetésű búzamezőnk itt virít az udvar egyik szegletében. A nyárünnep körül talán már arathatunk is.
Ime: