2012. január 28., szombat

Iskolaérettség

Nem voltam a legutóbbi Iskolanyitogatón, de biztos vagyok benne, hogy szó volt ezekről, pl. az óvodából iskolába való átmenetről. Itt egy jó összefoglaló tanulmány, hadd ajánljam a figyelmetekbe:

http://www.waldorfsuli.hu/vezerfonalak/vezerfonalak

(Vezérfonalak az iskolaérettség megállapításához, Nemzetközi Tantervi Kutatócsoport, szerkesztette Martyn Rawson)

Sokat segít még: Vekerdy Tamás - Az óvoda és az első iskolai évek

Újabb személyes élmények:
Tegnap volt nálunk a védőnő, a két és fél éves kislányomról kérdezett. Például azt, hogy hogy áll a számolással. (????!!!!)
Állami iskolában tanító kolléganőm panaszkodott, hogy egyre másra érkeznek olyan gyerekek az óvodából, akik nem tudnak számolni...
És kérdezem, hogy miért kellene egy óvodás gyereknek megtanulnia számolni, mire az iskolába megy.
Egyáltalán, mit is értenek sokszor "számolás" alatt?
Jó lenne, ha az is átmenne egyszer minél többek fejébe, hogy a számok sorolása nem egyenlő a számolni tudással.  Amikor egy három éves gyerek elsorolja egymás után a számokat, az olyan, mint ha elmondana egy mondókát. És ennyi. (A zseni gyerekek kivételek és vannak korán érők is, de itt most másról beszélek.) 
Egy átlagos mezei (értsd: normális), nem fejnehézzé hajtott gyereknek nem kell hogy legyen számfogalma. Nincs is. Be lehet neki tanítani dolgokat, csak nincs értelme. Kivéve persze ha valakinek fontos, hogy a gyerekét mutogassa mint cirkuszi majmot. De sokan nem tennék, ha tudnák, hogy mekkora károkat okoz, és főleg, hogy mennyire nincs előbbre tőle a kicsi.
Egy átlagos mezei három-, négy évesnek arról van képe, hogy lézetik az EGY, meg van az egy-nél több (kettő, három és több). Ez képileg megjelenik, hiszen ott van előtte, tapasztalja. Előfordulhat olyan, hogy koránál érettebb gyerek tízes számkörben összeadogat, kivonogat - Melindám négy évesen előállt azzal, hogy ha még szülök három kisbabát, akkor hatan lesznek és jó nagy kört tudnak majd csinálni amikor táncolnak :). Nyugtáztam, rendben - de nem csinálok programot belőle neki, hogy megtanuljon számolni mire iskolába ér. Mert számolni az iskolában kell megtanulnia, nem az óvodában. Ezért jár olyan óvodába, ahol nincs matek-foglalkozás és nem akarják agyonfejleszteni. Ahol az iskolaérettség fogalmát kissé másképpen értelmezik.

Tanítóként (nem Waldorf iskolában) sok olyan első osztályossal találkoztam, akik nem iskolaérettek: alapvető motoros képességeikkel van gond, nem képesek a normális észlelésre, érzékelésre és kommunikációra sem. Nem képesek például egy mesét végighallgatni (mert elképzelni sem) vagy egy játékot együtt játszani. Szociálisan nagyon fejletlenek - együttműködés képessége és empátia híján. Márpedig ahhoz, hogy majd később az életben (vagy akár a következő iskolai években) boldoguljanak, azaz problémákat oldjanak meg, nem segíti őket hozzá az, hogy négy vagy ötéves korukban mechanikusan el tudták sorolni a számokat akár százig. Oda majd képességek kellenek. Kompetenciák.
Tessék belegondolni: hogyan fog egy ember harmincéves korában értelmezni egy több oldalas szerződést, ha hat éves korában egy hat évesnek szóló történetet sem tudott meghallgatni és értelmezni? (Miért is kullognak a magyar gyerekek a nemzetközi felmérésekben a szövegértelmezés terén a sor végén?) Hogyan fog a munkahelyén egy projektben együttműködni a kollégáival, ha hatéves korában a játszótársaival sem tudott? (A közös játék a hatévesek együttműködése egy tevékenységben.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése